Mi a tisztatér?

A tisztatér egy üzemi vagy laboratóriumi terület, melyen légkeringető berendezésekkel alacsony részecskekoncentrációjú környezetet tartanak fenn. Tisztatereket olyan gyártási eljárásoknál, vizsgálati módszereknél alkalmazzák, ahol problémát jelentenek a levegőben szálló porszemek, mikrobák, aeroszol részecskék és különféle gázok. A légtisztítás mellett a tisztatérben a hőmérsékletet és a páratartalmat is szűk határok között kell tartani.

Szabványok és tisztasági fokozatok

Mivel a levegőben található szennyezők teljesen sosem távolíthatók el, ezért a tisztatereket adott alkalmazásnak megfelelően méretezik, tisztasági szintjük az adott alkalmazáshoz igazodik. Ennek megfelelően szabványkategóriákban rögzítik, hogy mely tisztasági szinten milyen szennyezési koncentrációk a megengedettek. Egy városi közterületen a porkoncentráció elérheti köbméterenkénti 300-400 milliót, míg egy ISO 1 besorolású tisztatérben a 0,1 µm-nél nem nagyobb részecskék maximális, átlagos megengedett száma csupán köbméterenként 10 darab.

Tisztítóberendezések
A tisztaság fenntartása érdekében szükség van a levegő folyamatos tisztítására, illetve a szennyeződések behordásának megelőzésére. A tisztatér fontos eleme a légkeringető rendszer, mely elszívja és tisztítva visszajuttatja a tér levegőjét. A folyamatos légkörzésnek köszönhetően a por kevésbé hajlamos megülni a felületeken. A termekben gyakran lyukacsos padlón át történik az elszívás, a befúvást pedig a mennyezeten elhelyezett HEPA- vagy ULPA-szűrőkön át végzik. A felületek porózussága illetve felületi egyenetlenségei minimálisak, hogy megakadályozzák a szennyeződések leülepedését megtapadását (pl inox, üveg, speciális bevonatok) A tisztasági fokozat tisztatéren belül is különböző helyeken eltérő lehet. Az igen nagy tisztaságot igénylő feladatokat olykor külön elszívással rendelkező vegyifülkében hajtják végre.

Ruházat és felszerelések
A szennyezés forrása lehet a levegőcserén túl, a bejuttatott input anyagok, felszerelések berendezések, illetve A maga a személyzet, aki a tisztatérben található berendezéseket üzemelteti.  Személyes védőruházat kötelező.  A tisztatéri cipő és köpeny és a legtöbb üzembe csak teljes testet fedő öltözetben lehet belépni. Gyakori a védőkesztyű, az arcmaszk, a hajháló alkalmazása. Az öltözet egy része egyszer használható, más része használat után speciális eljárással tisztítható.

Szabványszinteknek megfelelő karantén és zsiliprendszer

A belépés szabályait az egyes tisztatéri üzemekben úgy határozzák meg, hogy a szennyezés az adott tisztasági szintnek megfelelve a lehető legkisebb legyen. Gyakran zsilipkapukat alkalmaznak, melyek között a belépők ruházatát légbefúvással portalanítják.

Alkalmazásai, felhasználási területek
A tisztatéri technológiák jellemző alkalmazási területei: gyógyszeripar, biotechnológia, mikrotechnológia, nanotechnológia, optikai ipar, élelmiszeripar, illetve kórházak. A kutató- és fejlesztőlaboratóriumok jellemzően magasabb tisztaságú terek, míg a gyártásban a nagyobb tisztatéri csarnokokra a kisebb tisztasági szint a jellemző. Legnagyobb mértékű felhasználási terület a kijelzőipar és a félvezetőipar.

Kulcsfontossűgú Magyarország egyik legnagyobb innovációs beruházásánál a tisztatér jelentősége. Szegeden épül az ELI (Extreme Light Infrastructure) nemzetközi kutatói intézmény létesítménye, amely nagy teljesítményű lézereken alapuló kísérleteket fog végezni az európai tudományos közösség együttműködésével.

A projekt része egy nemzetközi, amely három különböző funkciójú, együttműködő kutatóközpont munkáján alapul. A három kutatóközpont Kelet-Európai elhelyezést kapott, – egy magyarországi (Szeged), egy cseh köztársaságbeli és egy romániai projekthelyszínnel.

ELI-ALPS, Szeged
Szegeden létesül az ELI-ALPS (Attosecond Light Pulse Source), azaz ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás elnevezésű kutatóközpont.  Célja, hogy egy olyan egyedülálló berendezést hozzon létre, amely a lehető legnagyobb ismétlési frekvenciával biztosít fényimpulzusokat a terahertzestől (1012 Hz) a röntgensugárzásig (1018-1019 Hz) terjedő nagyon széles frekvenciatartományban a pillanat töredéke alatt. Egy attoszekundum a másodperc milliárdod részének milliárdod része. (Hű!)

Íme:

Épületavató videófilm

A szegedi létesítmény (ALPS), nem az Alpokról, hanem az Attosecond Light Pulse Source, vagyis az Attoszekundumos Fényimpulzus Forrásról kapta a nevét. Ultrarövid impulzusokat bocsájt ki a fényhullámok széles skáláján a nemzetközi kutatói közösség és az ipari szereplők számára. A kutatások és innováció  szempontjából a legnagyobb jelentősége a koherens extrém-ibolya (XUV) és röntgensugárzásnak, illetve az attoszekundumos impulzusoknak van. Működésének másik fő eleme a nagy csúcsintenzitású és nagy átlagteljesítményű lézerek tudományos és technológiai fejlesztésének támogatása.
ELI-ALPS eszközeivel a következő tudományos területeket segítik: vegyérték-elektron vizsgálatok, atomtörzsi-elektron vizsgálatok, 4D képalkotás, relativisztikus kölcsönhatások. Ezeken kívül a biológiai, orvosi és ipari szektor számára biztosít gyakorlati modellezhetőséget a kutatásokban.

Épületkomplexum

A különleges kutatóközpont természetesen különleges építészeti és technológiai infrastruktúrát követel meg.
Az ELI-ALPS szíve a 6209 négyzetméteres  főépület, ahol a lézeres kutatási technológia helyiségcsoportjai, azaz a lézercsarnokok és kísérleti területek találhatók. Itt folynak majd a lézeres kísérletek. A hatalmas, fekete és szürke doboz “ház a házban” technológiával készült.  A falakon belül egy másik épület rejtőzik a lézercsarnokok és a kísérleti területek . Összesen több, mint 3600 m2 alapterületű tisztatér, amely 5500 m2 rezgésmentes alapra épült. Ezen belül találhatóak még a közepes és magas sugárvédelmű kísérleti területek, amelyek 1 illetve 2 méter vastag vasbeton fallal és födémmel vannak körülvéve.

Épület az épületben, nem sci-fi díszlet.

A rezgésmentes alapra természetesen a végtelen precizitást megkívánó lézerberendezések és másodlagos sugárforrások stabilitása érdekében van szükség, a vasbeton sugárvédelmi fal pedig még véletlenül se enged ki egy szempillantásnyi időre sem káros sugárzást a környezetbe. A belső épület emellett állandó hőmérsékletet és páratartalmat is biztosít majd a benne zajló kísérleteknek.

Az épület integráns része a z összesen 4200 m2 területű tisztatér technológiai kamratermek. A magyar ipari felkészültséget dicséri, hogy magyar kivitelezésben készült, a Hűtőépítő Kft által.

Tisztatérkamra, Szeged

Az elkészült tisztatéri rendszer az ISO-14644 tisztatéri szabvány követelményei szerint készült, ezen túl az optimális légtömörség is biztosítva van a légtechnikai rendszerek számára a megfelelő tisztasági szint fenntartásával. Több mint 12.000 m2 falszerkezet került beépítésre a komplex tisztatéri rendszer kialakításához során. Több ezer méternyi antisztatikus alumínium szegélyprofilt használtak fel a képződő sarkok lezárására, valamint 20.000 kartus tisztatéri tömítőanyag és 3.000 négyzetméternyi lemezanyag került beépítésre a speciális technológia során.

ISO 14644-1 Tisztatér szabvány

A szabvány által a levegőtisztaság osztályozása kerül meghatározásra a levegő részecskekoncentrációja alapján, illetve rögzíti a megállapításra vonatkozó szabványos módszert, mely magában foglalja a mintavételi helyek kiválasztását is. Továbbá lehetővé teszi a szennyeződésekkel kapcsolatos kockázatok eredményes kezelését is az előírt gyakorlatok és eljárások által. Ezek nagy jelentőséggel bírnak mind az autóiparban, az űriparban, mind pedig az élelmiszer- és gyógyszergyártásban.

A kutatóközpont tisztaterébe beépített falszerkezet anyagai teljesen sík kivitelük mellett csökkentett fényvisszaverő képességgel rendelkeznek, hiszen a lézerrel végzett kutatások során elsődleges hatékonysági szempont, hogy minimalizálva legyen azon felületek száma, amelyek a legkisebb mértékben tükröződhetnek. A szabvány értelmezésében ISO 7 és ISO 8 tisztasági szintű rendszer épült.

Tisztaterek és Ironlab
A 21 század elhozta, hogy az ipar nem csak a gyógyszeripar és a laborok igénylik a molekuláris szintű tisztaságot, hanem az energetika, repülőgépipar, autógyártás, űrtechnológia is támaszt ilyen jellegű követelményeket. Ironlab gyógyszergyárak, egyetemi laborok, kutatóintézetek, ipari kutatási-fejlesztési központok számára tervez, gyárt és beépít ilyen rozsdamentes gépeket berendezéseket, eszközöket.

Sőt az ezen eszközöket befogadó burkolatokat, zárt dobozokat, szerkezeteket, épületeket, épületrészeket, -úgynevezett tisztatereket gyárt, beépít és berendezésekkel lát el az Ironlab.

Megrendelőink voltak a Flextronix és a Coopervision.

• A tisztaterek az acélipar egyik „high-end” technológiai területe. A biotechnológia, a gyógyszerkutatási és űripar elképzelhetetlen tisztaterekben zajló ipari folyamatok nélkül. Ironlab gyógyszeripari, laboratóriumi, szemlencsegyártási, vaporizáló berendezés gyártási céllal készített tisztatereket.
• A tisztaterekbe pedig a korábban felsorolt könnyen sterilizálható saválló inox rozsdamentes gépek, berendezések és felszerelések kerülhetnek.

források1, források2, források3, források4  források5
Borítókép

Keresse cégünket: lakatos ipari, fémszerkezetgyártási, épületszerkezeti megrendeléseivel!

The post Tisztatér, nem filmgyári díszlet, de lehetne… appeared first on IronLab.

Maranelloban jártunk és természetesen meglátogattuk a Ferrari múzeumot. Északolaszország nemcsak az európai ipar egyik bölcsője és fellegvára, hanem az automobilizmus egyik legfontosabb központja. Egy 200 km-es körön belül megtalálható az összes nagy olasz márka gyártóhelye, alapító városa, múzeuma. Torino – Fiat és Alfa Romeo, Maranello – Ferrari és Maserati , Bologna – Ducati, Modena – Lamborghini, Campogalliano – Bugatti. Mintha a 20. század, – és talán a 21. is – autókonstruktőreinek meghatározó hányada csak itt tudta volna elképzelni a jövőjét. Nem beszélve az olasz formatervező stúdiókról, Pininfarina , Zagato, Bertone, Italdesign Giugiaro és Carrozzeria Ghia, amelyek a világ nemcsak olasz, hanem más nagy autósnemzetek számára is rajzoltak ikonikus járműveket.

Ferrari 246 Dino 1959, Fantuzzi

Mindezen dolgok esszenciája valójában megtestesül egyetlen márkában, amely természetesen a Ferrari. Az olaszok imádják a szépséget, a művészeteket, a technikát, a sebességet, amelyet Enzo Ferrari  összegyúrt eggyé és megalkotta nekik a Ferrari márkát, amely nemcsak az olaszoknak, hanem világ technológia rajongóinak lett az ikonja.

Ferrari 250 GT Berlinetta, 1956, 260 LE, 250 km/h végsebesség, V12, 2953 cm3 motor

Íme szinte az egyik legutolsó prototípus (2019 március), amelyet egy gazdag hongkongi üzletember rendelt magának egy elképzelhetetlen összegért. Ugyan karosszéria elemeiben nem sok fémet tartalmaz, mégis minden egyes íze, akár öntőforma eredményeként, akár speciális szerszám termékeként, különleges fémkompozit, vagy ötvözetanyagként, de kapcsolódik a legmagasabb szintű fémművességhez.

„Hypercar” Ferrari P80/C, az aszfaltszörny a leggazdagabbaknak. A kocsi a 488 GT3 típuson alapul, de designjában visszanyúl a legendás elődökhöz, a 60-as évek 330 P3/P4, Dino 206 S, 250 GT Berlinetta versenyautóihoz. A teljesítményben ez visszatekintés nem tükröződik. Sőt a kocsi 710 LE-s, és a gyorsulása 2,7 mp 100 km/h-ra. A kocsi extrém Hypercar kategóriában maga mögé utasítja riválisait és nélkülöz szinte minden szabályt, amely egy mai utcai autóhoz tenné hasonlatossá, hiszen a legújabb anyagokat használó hightech konstrukció, de egyben oldtimer-vintage elemeket, designt felvonultató extrém gép.

A Ferrari története maga az innováció. Folyamatosan gép és ember teljesítőképességének határait feszegeti, miközben a szerkezet megfelel az aerodinamika, esztétika, és harmónia követelményeinek is. …És akit mindez nem győzött meg, annak itt egy kis szimfónia egyveleg, amelyet a Ferrari mérnökei komponáltak:

The post A világ fémcsodái IV./4, autók, Maranello, Ferrari 1. appeared first on IronLab.

ITER, épülő fúziós erőmű, a világ legnagyobb nemzetközi kutatási, energetikai beruházása

Az emberiség nagy reménye a korlátlanul rendelkezésre álló tiszta energia. Az elvvel minden fizikus tisztában van: ha megfelelő körülmények között egymáshoz préseljük egy deutérium és egy trícium atom magjait, akkor héliummá egyesülnek, miközben egy neutron is felszabadul. Mivel a hélium sokkal kedvezőbb energiaszintet jelent, mint amit a hidrogén két izotópja képvisel, a két állapot közti energiakülönbözet a hélium és a neutron mozgási energiája formájában távozik. Pandora szelencéjének kulcsa természetesen a megfelelő körülmények előteremtése.

European JET Tokamak, both before and during operation. Photo: EFDA, JET.

2007 óta épül nemzetközi összefogással a világ első fúziós erőműve, egy olyan energiatermelő eszköz, amely az egyes atommagok egyesülésekor létrejövő energiatöbbletet hasznosítja. A Nap és a csillagok ezt az energiafajtát használják. A fúziós energia szemben az atomerőművekkel tiszta energia, ugyanis nem keletkezik veszélyes nagy mennyiségű sugárzó hulladék és nem történhet Csernobilhoz, vagy Fukusimához hasonló szennyező baleset.
A reaktorkamrában 840 köbméter plazma fér majd el, ezt 360 tonnányi szupravezető mágnes tartja majd kordában, a hatalmas vasbeton kockába bújtatott reaktorszerkezet összesen 23 ezer tonna acél fogja alkotni. Az egész ITER tíz évre vetített összköltségét jelenleg 15 milliárd euróra becslik – ez ma a világ legnagyobb és legdrágább kutatás-fejlesztési projektje, amiben egyenrangú partnerként vesz részt az USA, Kína, Oroszország, Dél-Korea, Japán és India, valamint az Európai Unió, annak összes tagállamával.

Iter, Franciaország, Fúziós Reaktor Projekt, Összeszerelő csarnok

Biztos sokan gondolják, hogy valójában olyan messze van a művészetek világa az energetikától, az erőművektől, az ipari létesítményektől, mint a világűr hidege a csillagok magjában izzó tízmillió Celsius-fokos tűztől. Az ITER, a világ első kísérleti fúziós erőműve azonban megmutatja, hogy ez a távolság leküzdhető. Megmutatja, és nem is képletesen, hanem szó szerint: az ITER-ben dolgozó szupravezető mágnesek -270 fokon üzemelnek, miközben öt méterre tőlük ott lesz a 150 millió fokos plazma. Míg az űrben a két véglet millió kilométeres távolságokra van egymástól, az ITER-ben néhány méter választja majd el a két extrém hőmérsékletű pontot. Mi ez, ha nem gyönyörű, hightech, acélszerkezetekkel működtetett emberi csoda.

A sci fi díszletnek látszó tárgy valójában vákumkamra tartószerkezet

European JET Tokamak, a „szépséges” szerkezet

Hogy mi a toroidális mágneses összetartású vákuumkamra, a fánkszerű tokamak? Vagy plazmát mágneses terű csapdába ejtő sztellarátor, amely bonyolult geometriájú külső tekercsekkel éri el a kívánt plazmatekeredést? Kik a magyar a nyalábemissziós spektroszkópiás kutatók? Mi az a divertor? További információkat és az levél ihletet is a következő forrásokból kaptuk:

Nem régen Magyarosi Csaba készített egy 30 perces filmet a projektről:

Nagyszerű cikksorozat van az Indexen a témában:

1. Nagy áttörést értek el a fúziós energia terén
2. A legbonyolultabb dolog lesz, amit valaha ember épített
3. Új korszak kezdődik, amikor kigyúl a második Nap
4. Hátborzongató ott állni, ahol a százmillió fokos plazma fortyog majd
5. Műalkotásként is megállná a helyét a fúziós erőmű
6. Ha az első reaktor kudarcot vall, vége a történetnek

borítókép: Az összeszerelő csarnok fala az egyik legszebb ipari installáció a világon.

Annyira szép ez a történet, hogy nagy a kísértés valamikor visszatérni rá…

The post A világ fémcsodái IV./3, Iter, Acélszerkezet és Fúzió 1. appeared first on IronLab.

Daniele Bosso kortárs fémszobrász műve, Ikarus, 2019, kézzel polírozott tüköracél és CORTEN acél szerkezet, 164*547*520 cm.

Daniele Bossso a fémszoborok és szerkezetek szerelmese. Olyannyira, hogy Ironman, Tony Stark, filmbéli halála után, a szuperhős emlékművet kapott Hollywoodban, amit Daniele Bosso-tól rendeltek.

A “szárnyaló csapongást” be nem fejezve, de nem elszakadva a fémektől és a Ikarusztól, akinek kedve van itt egy kis Ironmaiden, Ikarus klipp:

Iron Maiden – Flight Of Icarus – from 1983’s Piece Of Mind

The post Reneszánsz toszkán városka főterén tüköracél-corten fémszobor appeared first on IronLab.

CURTIZ – Street casting from Laboratory Group on Vimeo.

A mozgásérzékelős, beszélő plakátot a fővárosi 4-es/6-os villamos Nyugati téri megállójában helyezték el. A járműre várakozókat egy rendezői székén ülő alak reggel 6 és este 23 óra között szórakoztatja kiszólásaival. A bátrabbak a plakát előtti CASTING feliratra állva egy különleges szereplőválogatás élményét is átélhetik. Ez valójában egy interaktív citylight, digital signee. Betölti mindazt, amit egy jó reklám jelent. Felkelti ez érdeklődést és ráirányítja a figyelmet a reklám tárgyára. Az installációt a Laboratory Group reklámügynökség készítette.

Digital signage A reklámeszközök legújabb digitális manifesztációja a digital signage. A kifejezés talán legpontosabb megfelelője a „digitális tartalomszolgáltató rendszer. Szöveges és dinamikus (kép, film, hang) tartalmakat jelenít meg egy elektronikus képernyőn. Lényege, hogy a szöveges és képi információk a legmegfelelőbb időben és a legjobb helyen válnak láthatóvá. A digital signage valójában nem egy kézzel fogható tárgy, hanem egy hardver és egy szoftver együttese. Egy elektronikus képernyő mutatja az általunk választott tartalmat. Az állandóan változó mozgóképek, információk, hangeffektek marketing szempontból hasznosabbak, eredményesebbek, mivel sokkal figyelemfelkeltőbbek a hagyományos állóképnél, vagy az egyszerű, nyomtatott szövegnél. Használata intenzíven növekszik, mert egyszerű a kezelése, automatikusan indítható, hosszú élettartamú, nincs mozgó alkatrésze és költséghatékony.

Szerepelt már saját kiállítási installációnkban Digital Signage VR alkalmazással egybekötve, kivételes élményt nyújtva a vállalkozó kedvű ügyfeleknek.

No, de ki a kötekedő alak, aki beszól nekünk a plakátról? Kertész Mihály az ikonikus Casablanca (1942) film rendezője, alias Curtiz, akinek az életéről ezen a címen készült magyar film. Michael Curtiz, Kertész Mihály  1926-tól a hatvanas évekig közel 200 Hollywood-i filmet forgatott és egyik alapító filmmágusa a kaliforniai mozivilág fővárosnak. Casblanca 1943-ban a legjobb film, legjobb forgatókönyv és legjobb rendezés Oscart nyert. Curtiz 4 további oscárjelölést kapott filmjeivel és olyan sztárokat adott Hollywoodnak, mint Errol Flynn , Humphrey Bogart, Ingrid Bergman.

Kertész Mihály kötekedő alakját, mindenkin átgázoló önző figurát, aki Hollywood egyik legtermékenyebb legzseniálisabb filmalkotója is egyben, Topolánszky Tamás Yvan filmje eleveníti fel. A Magyar Média Mecenatúra-program által támogatott Curtiz – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot című film gyönyörű tisztelgés a Casablanca és alkotói előtt.

A film noir stílusban hozza a 40-es évek Amerikáját, Hollywood felemelkedését, a második világháború amerikai phszihózisát, légkörét. Egyben kikacsintás is napjaink korszakkal párhuzamos szinonimáira, pl szexuális hollywoodi ragadozók, szereposztó dívány, me-too mozgalom, bevándorlók, Trump falak, amerikai japánok lágerei, fasisztoid fasisztaellenes ellenségkereső amerikaiak, és fasizmus térhódítása elől menekülő demokrata németeket, keleteurópaiak, zsidók. Nem csak nekünk tetszik a film, hanem Curtiz a Montréal World Film Festivalon elnyerte a fődíjat.

Visszatérve az ikonikus Casablankára, a film mérföldkőnek számít hiszen nemcsak filmtörténeti, hanem világtörténelmi jelentősége is lett. A háborúellenes, Európában be-nem-avatkozó párti amerikai közvéleményt megfordította és szinte egyenes következményként Amerikát kétfrontos háborúba léptetve következett a bemutatót követő másfél év múlva a normandiai partraszállás.

Nem csak a plakáton fütyörésző Curtiznek cseng a fülébe a híres Casablanca dallam, hanem a világon milliók fütyülik 1942 óta. A Casablancában Sam (Dooley Wilson) adta elő az As Time Goes By című dalt. Magyarul Úgy múlik az idő címen szokták említeni.

Számos film, színdarab idézi a filmet és utal a híres jelenetekre Emir Custurica Macsakajajtól kezdve Woody Alan Játszd újra Sam-jéig. Szállóigéivé vált mondataival gyakran találkozunk:

• Fel a fejjel! / Here’s looking at you, kid – Rick (Bogart) mondja Ilsanak (Ingrid Bergman)
• Louis, I think this is the beginning of a beautiful friendship. – Rick mondja Renault kapitánynak, egyben a film befejező mondata. Szintén elhangzik Emir Kusturica 1998-as, Macska-jaj című filmjében, utalásként a Casablancára.
• Játszd újra Sam / Play it, Sam. Play ‘As time goes by – Ilsa mondja a bárzongoristának
• Round up the usual suspects – Renault kapitány a reptéren mondja, Strasser meggyilkolása után.
• Nekünk mindig megmarad Párizs. / We’ll always have Paris – Rick mondja Ilsának a reptéren.
• A világ összes városának összes kocsmája közül miért pont ebbe kellett bejönnie? / Of all the gin joints in all the towns in the world, she walks into mine – Rick mondja Samnek
• Korrupt vagyok, de kapzsi nem. – Renault kapitány
• Maga a kormányához, vagy a hazájához hű? – Rick
• Na Rick, nem volt elég, hogy szentimentális, most már hazafi is. – Renault kapitány
• Renault kapitány: Miért pont Casablancába jött? Rick Blaine: Az egészségem… A gyógyvizek miatt jöttem. Renault kapitány: Gyógyvizek? A sivatagban vagyunk! Rick Blaine: Félretájékoztattak…
• Renault kapitány: Régen töröm a fejem, hogy miért nem tér maga vissza Amerikába. Meglépett valami pénzzel? Vagy megszöktette egy szenátor feleségét? Vagy megölt valakit? Csoda romantikus lenne. Rick Blaine: Eltalálta mind a hármat.
• Rick Blaine: A szívére célzok, kapitány! Renault kapitány: Az a legkevésbé sebezhető pontom.
• Csak a szokásos gyanusítottakat gyűjtsék be. / “Round Up The Usual Suspects.” When Rick shoots Major Strasser to prevent him from stopping Victor and Ilsa’s plane from taking off, Renault is the only witness. But when he doesn’t turn Rick in, we can’t help but cheer (every time) for him finally coming over to the good side.
• Yvonne: Where were you last night? Rick: That’s so long ago, I don’t remember. Yvonne: Will I see you tonight? Rick: I never make plans that far ahead.
• Major Strasser: Nemzetisége? / What is your nationality? Rick: Iszákos vagyok / I’m a drunkard. Captain Renault: Az teszi világpolgárrá / That makes Rick a citizen of the world.

Tehát menjenek az interaktív Digital signage plakáthoz kötekedni, szórakozni. Nézzék meg Topolánszky filmjét a moziban most, és az eredeti Kertész féle Casablanca filmet!

The post Fémszerkezetek V./2 Citylight, Digital Signage, Curtiz appeared first on IronLab.