Szerverközpontot építünk: „Száz szerverparkot, ezret”!
„Száz vasútat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint a testet az erek
Ezek a föld erei,
Bennök árad a müveltség,
Ezek által ömlenek szét
Az életnek nedvei.”
Ahogy Petőfi látnokként sürgette a fejlődést 200 éve, úgy a 21. század vasútja az internet. Ma a jelszó, – „Száz szerverparkot, ezret”!
Ha a mai vasút az internet, akkor korunk „mozdonya”, gyára a szerverpark. Néhány éve jelentek meg a nagyobb vállalatok adatkezelési, adatforgalmi, adattárolási igényeit kiszolgáló egység, – a szerverterem. Ma már a kis-közepes vállalatoknál is fellelhető, de egyre gyakrabban külső szolgáltatók végzik el ezt a feladatot, akik óriási szerverparkokkal szolgálják ki ügyféligényeiket.
A szerverparkok terjedése és szinte megállíthatatlan növekedése szorosan összefügg az okos gépek terjedésével. Hiszen van más OKOS telefon, város, autó, kártya, hűtő, ház, óra, nem beszélve vállalti és közösségi big data adatgyűjtés és elemzés és a felhő alapú adatkezelés terjedéséről. A vállalatok, gyűjtik és elemzik az adatokat az ügyfelekről, a vásárlókról, a termelési folyamataikról, a készletekről, a piacról, a tőzsdéről. A kormányok, városok, hivatalok az állampolgárokról, az internethasználatról, a közlekedésről, a légszennyezésről és időjárásról és még sorolhatnánk végeláthatatlanul.
A világ számos fejlesztési központjában dolgoznak az okos város vagy okos sziget koncepción, ahol olyan élethelyzeteket szimulálnak, ahol minden mindennel összefügg, együttműködik és kommunikál. A nagy piaci résztvevők tervei szerint pedig hamarosan már ilyen településeken fogunk élni, vagyis nekik meggyőződésük, hogy a jövőben az IoT egyszerűen megkerülhetetlenné válik.
Idegen rövidítéssel az okoseszközöket IoT eszközöknek hívják. A dolgok internetje (angolul: Internet of Things, rövidítve: IoT) lényegében olyan különböző, egyértelműen azonosítható elektronikai eszközöket jelent, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt.
Képesek egy internet alapú hálózaton egy másik eszközzel kommunikálni. Olyan hálózatba kötött „intelligens” eszközöket takar, amelyek a beépített szenzoroknak köszönhetően képesek adatot gyűjteni. Azok az eszközök, amelyek más eszközzel vagy eszközökkel kétirányú kommunikációt folytathatnak. A működés közben keletkező adatokat, információkat képesek más berendezésekre eljuttatni, és valamilyen technológia segítségével, akár netes adatbázisok, felhőalapú rendszerek révén a világ bármely pontján megosztani.
Az IoT berendezéseket sokszor nevezik “okos”-nak, vagy “smart”-nak is.
Az IoT-eszközök növekvő száma és a felhőszolgáltatások népszerűsége miatt egyre több adatot termelünk világszinten. Az IDC előrejelzése szerint 2025-re az adatmennyiség várhatóan 175 zettabájtra nő majd (1 zettabájt 1021-en bájtnak felel meg). IoT-eszközök álal termelt adatokat azonban tárolni és elemezni kell, hogy a gyakorlatban alkalmazható információkat kapjunk, ami tetemesen megnöveli az adatközpontok energiafelhasználását.
Fjordvízzel hűtött adatközpont, Észak-Norvégia
Nos, hogy mekkora ez az iparág. Ha azt gondolod, hogy a légiközlekedés az évi több milliárd utassal és szállított árumennyiséggel nagy, – akkor képzeld el, hogy a szerverparkok energiafelhasználása és környezetterhelése már eléri és rövidesen meghaladja sok millió repülő, reptér, és őket kiszolgáló ipar szintjét.
IoT-eszközök álal termelt adatokat tárolni és elemezni kell, hogy a gyakorlatban alkalmazható információkat kapjunk, ami tetemesen megnöveli az adatközpontok energiafelhasználását. A szerverek a globális szén-dioxid-kibocsátás két százalékáért felelősek, amivel nagyjából ugyanannyira járulnak hozzá a globális klímaváltozáshoz, mint a köztudatban jóval szennyezőbbnek tartott légi közlekedés.
Ami mindezt kiszolgálja az a szerverpark! Hogy mi kell egy szerverparknak? – Rengeteg energia, hűtés, adatbiztonság, – részleteiben azonban egy következő bejegyzésben meséljük el.
Addig is még több kép és index cikk a Google szerverparkjairól szerte a világban: “Itt lakik az internet”
