Bűvös Kovácsok I./3. Prometheus, aki ellopta a tudást az istenektől és az embernek adta
Héphaisztosz tanítványa és az ő kovácsműhelyében tanult. Phrométheusz az a kovács aki a tüzet , azaz a tudást levitte a földre az égiektől. Bibliai áthallása is van a történetnek. A tudás fájáról az alma leszakítása, az emberekre szabaduló gondok, bajok, a női princípium, Éva (Pandora) hibáztatása, akinél sátán kísértése termékeny talajra hull, -nagyon sok közös elemet hordoz Prométheusz történetével.
Prométheusz Iapetosz és Themis fia, Atlasz, Menoitios és Epimétheus testvére. Ő volt a legravaszabb a testvérei közül, és nem tisztelte az isteneket. Prométheuszt és Epimetheust bízta meg Zeusz azzal, hogy teremtsenek lényeket, melyek benépesítik a földet. Epimétheus teremtette az állatokat, Prométheusz pedig az istenek képmására az embert. Olyan sokáig foglalkozott vele, hogy mire elkészült. Epimétheus az összes előnyös tulajdonságot elhasználta az állatok teremtésénél. Prometheusnak megesett a szíve esendő teremtményein, és úgy döntött, nekik adja a tüzet, ami addig csak az istenek tulajdona volt, hogy az ember az állatok fölé emelkedhessen. Prométheusz az Olümposzon Héphaisztosztól a mesterségbeli tudás ismeretét és tüzet lopott a kovácsműhelyéből, s a tüzet egy üres édeskömény szárban sikerült levinnie a földre az embereknek.
Laconiai Kylix Prometheus-szal and Atlas,-szal Cerveteri, 560-550 B.C., Gregorian Etruscan , Vatikáni Múzeum
Zeusz erre megharagudott, büntetésül elvette a tüzet az emberektől, hogy sötétben legyenek és nyersen egyék a húst. Prometheusz ezért azt javasolta az embereknek, hogy mutassanak be áldozatot az isteneknek, és erre a célra megölt egy bikát. Mikor azonban az istenek megérezték a sülő hús illatát, Prometheus újra kicselezte őket. Két tálra tette az elkészült ételt, a húst elrejtette csontok és inak alá, hogy a hús majd az embereknek maradjon, ellenben a csontok nagy részét zsírral takarta el, és megkérte Zeuszt, válasszon közülük. Zeusz sejtette, hogy csel van a dologban, de mégis azt a tálat választotta, amelyiken a zsírral takart csontok voltak. Mikor rájött a csalásra, éktelen haragra gerjedt, és büntetést szánt nemcsak az embereknek, de a hazug Prométheusznak is.
Hogy bosszút álljon, Zeusz megbízta Hephaisztoszt, hogy hozza létre Pandórát, az első asszonyt, aki később az összes bajt rászabadította az emberiségre. Prometheus korábban már figyelmeztette lassú észjárású bátyját, Epimetheust, hogy ne fogadjon el semmiféle ajándékot Zeusztól, de őt annyira megbabonázta Pandóra szépsége, hogy feleségül vette.
Pandóra az istenektől egy tárolódobozt kapott, amibe előzőleg mindenféle bajt, betegséget, gonosz szellemet bezártak, és azt mondták neki, nem szabad kinyitnia a dobozt. Ő azonban nem tudta legyőzni kíváncsiságát, így mindenféle baj rázúdult az emberiségre. Mire sikerült becsuknia, már csak a Remény maradt a dobozban. Így büntette meg Zeusz az emberiséget, akik addig ezeket a bajokat hírből sem ismerték.
Magát Prométheuszt Zeusz azzal büntette, hogy a Kaukázus hegyén egy sziklához láncoltatta, ahol egy Ethon nevű óriási sas mindennap a máját marcangolta, ami másnap újra visszanőtt. Zeusz úgy tervezte, ez harmincezer évig fog tartani, de harminc évvel később Heraklész (Herkules), miközben tizenkét feladata közül a tizenegyediket végezte (almát szerzett a Heszperidák kertjéből) lelőtte a sast és kiszabadította Prometheust. Zeusz ezúttal nem bánta, hogy Prometheus megmenekült, mert a tett dicsőséget hozott Herkulesnek aki Zeusz fia volt. Prometheus visszatérhetett az Olümposzra.
Prométheus, Luca Giordano 1660, Szépművészeti Múzeum,
Prométheuszt a tűz elhozatala, a mesterségek ismeretének tanítása és az áldozatbemutatás gyakorlatának bevezetése miatt a civilizáció mitológiai atyjának tekintik.
https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSslJbLHo5CZ8FDWOl8h5oldsrJ4kuPmevVDhTtzK7Xx0sRCMGPxQ
források: https://www.szepmuveszeti.hu/app/uploads/2018/09/25480.jpg, data:image/jpeg;base64,
Fémipari technológiák III. /6 Fémkötések-Kötés forrasztással, hegesztéssel
Fémes felületek között nem oldható kötést valósíthatunk meg forrasztással és hegesztéssel is. Mindkét kötés kialakításában a hőkezelés játszik szerepet. A lényeges különbség közöttük, hogy a hegesztéshez csak a két fémet használjuk, míg a forrasztáshoz egy segédanyagot is. A forrasztás lehet lágyforrasztás vagy keményforrasztás. A lágyforrasztást főként a híradásiparban, az elektronikában alkalmazzuk. A keményforrasztás a gépiparban is alkalmazható, szilárdsága megfelelő mechanikai erők átvitelére is.
A hegesztés lehet láng- vagy ívhegesztés, amely az anyag megömlesztésével létrehozott kötés. A lánghegesztést főleg csövek és „finomabb” kivitelű gépelemek összekötésére használják. Ívhegesztést alkalmazunk gépelemeknél is (acélszerkezetek, gépelemek, kerítések stb.).
források1, források2, források3,
Fémipari technológiák III. /5 Fémkötések-Kötés szegecsekkel
Kettő vagy több lemez alakú tárgy nem oldható módon való összekötésének egyik lehetséges módja a szegecsek használata. A szegecsek hengeres szárral és valamilyen alakú fejjel kialakított kötőelemek.
A fej alakja lehet félgömb, lencse, vagy süllyesztett. A szegecselés folyamata azzal kezdődik, hogy az összekötendő elemekbe átmenő furatot fúrunk. Ha süllyesztett fejű szegecset használunk, a fúrásnál a süllyesztés kialakítására is figyelmet kell szentelni. A furatok elkészültével a szegecset behelyezzük, majd megfelelő eszközzel a szegecs zárát zömítve létrehozzuk a zárófejet.
A szegecseléshez kézi szerszámként szegecs húzót, szegecs fejezőt használunk. A mai műszaki gyakorlatban leginkább az egyszerű szerszámmal rögzíthető popszegecseket használjuk.
Hideg szegecselés
Hideg szegecselésnél a záró fejet hidegen alakítjuk ki. Acélszegecset általában 8 mm átmérőig szegecselünk hidegen. A szegecslyukakat a szegecs átmérőjéhez képest 0,2 mm-rel nagyobbra kell készíteni. Süllyesztett fejű szegecseknél ügyelni kell, hogy a süllyesztés szöge és mélysége egyezzen meg a gyámfej alakjáéval.
Szegecselés előtt ellenőrizzük a szegecset, a felületeknek sérülés- és rozsdamenteseknek kell lenniük. A szegecselendő anyagot sorjátlanítjuk és az esetleges oxidáció elhárítása érdekében a felületeket végleges kikészítésnek vetjük alá.
A szegecset a furatba helyezés után szegecshúzóval meghúzzuk, előzömítjük, majd kialakítjuk a záró fejet. Ügyeljünk arra, hogy zömítéskor az ütések pontosan a szegecs hossztengelyének irányába essenek, hogy a gyám- és a záró fej egy tengelyben maradjon. A zömítést a kalapács talpával kevés, de erőteljes, pontosan elhelyezett ütésekkel végezzük. A kalapács fokával ne dolgozzunk, mert a szegecs anyagán repedések keletkezhetnek. A záró fej végső alakját szegecsfejezővel formázzuk meg.
Átlapolt kötés
Melegszegecselés
A 8 mm-nél nagyobb átmérőjű szegecseket melegen kell szegecselni, ellenkező esetben túlságosan nagy erőre lenne szükség, továbbá a nagymértékű alakváltozás miatt a szegecs anyaga rideggé válna. Munkahely közvetlen közelében a szegecset kovácstűzön vagy villamos szegecsmelegítővel világos vörös izzásig hevítjük. A szegecs akkor hevült fel jól, ha a záró fejrészen fehéren izzik. Túlhevítés esetén a szárvég tönkremegy és a szegecs nem használható fel. Ha viszont nem elég meleg, nehezen alakítható.
A szegecslyukba behúzva erőteljes ütésekkel alakítsuk ki a záró fejet, szegecsfejezővel adva meg végső alakját, gondoskodva a gyámfej biztos megtámasztásáról. A szegecselési műveletet olyan gyorsan végezzük el, hogy kialakítása után a záró fej még sötétpiros legyen. Melegszegecseléskor a szegecsben nagyobb lesz a húzóerő, ennek következtében a súrlódó erő is, mert a szegecs lehűlés közben összehúzódik. Tekintetbe kell viszont venni, hogy a lehűlés során átmérője is csökken s a lehűlt szegecsszár nem tölti ki teljesen a furatot.
Hevederes kötés
Gépi szegecselés
A szegecselést gazdaságosabban gépi erővel végezhetjük el, különösen akkor, ha nagy mennyiségben fordul elő (pl. hídelemek szegecselése során). A gépi szegecseléshez sűrített levegővel hajtott szegecselőgépet használunk, ahol az ütőhatást a sűrített levegő által ide-oda mozgatott dugattyú fejti ki. A gép percenként 2000 ütést tud adni. Lassan és zajtalanul lehet a záró fejet kialakítani szegecselő sajtóval, amely mechanikus, hidraulikus vagy elektromos működésű és fokozatos lassú nyomással dolgozik, ahogy a csatolt videón rögzítik a hídszerkezetet
https://youtu.be/tQH6HCnmUgw
Fémipari technológiák III. /4 Fémkötések-Kötés csavarokkal, anyákkal
Az oldható kötés megvalósításának tipikus példája a csavarozás. A csavarmeneteket kötőelemeken kívül alkalmazzák még mozgatóorsókon is. A kötéshez használt csavarok leggyakrabban metrikus menetek. A kötéspár két elemből áll, egy menetes orsóból és egy menetes anyából. A csavarokat szabvány szerint gyártják, a szabvány a csavarok átmérőjét és hosszát adja meg. A csavarok jelölése szintén szabványban előírt. Az M6x60 jelölés, 6 mm átmérőjű, metrikus menetet jelent, ahol a csavar hossza 60 mm.
Az egyes csavarok fejkialakítása is eltérő lehet ez alapján megkülönböztethetünk hatlapfejű, hengeres fejű, lencsefejű csavarokat. A kötés létesítéséhez és oldásához használt szerszámnak igazodnia kell a csavar fejéhez és méreteihez. A csavarkulcsok hosszméretének kialakítása is szabványos, akkora erőkart képez melynek használatával a kötés a kötőelem sérülése nélkül oldható. A műszaki élet különböző területen eltérő típusú csavarokat használnak, a gépiparban jellemzően M8 és M10 méretű hatlapfejű csavarokat, a műszeriparban csavarhúzóval oldható M3, M4 méretűeket, a fa- és építőiparban kereszthornyos önmetsző csavarokat.
Fémipari technológiák III. /3. Fémkötések-Ragasztott kötések
A ragasztás az egyik legkorszerűbb, alapvetően anyagzáró, a felületi érdesség miatt részben alakzáró, roncsolás nélkül nem oldható kötési eljárás. Itt elsősorban a fémragasztással foglalkozunk, de ez a kötési mód egyaránt alkalmas fémes és nem fémes anyagok, illetve műanyagok kötéseinek kialakítására is. A kötés szintetikus anyaggal, vegyi reakció révén jön létre, az alkatrészek és a ragasztóréteg között adhézió, a réteg belsejében kohézió útján.
A fémragasztás vékony, nagy szilárdságú acél- vagy könnyűfém lemez szerkezetek kötésére a legalkalmasabb. Széles körben alkalmazzák a villamos iparban mert a ragasztóréteg rossz elektromos vezető. Mindinkább tért hódít a finommechanikában, a repülőgépgyártásban, a hagyományos gépiparban is.
A ragasztott kötés számtalan előnyös tulajdonsággal rendelkezik. A terhelésátadás sokkal egyenletesebb. A szegecselt vagy hegesztett kötéssel szemben, elmarad a szegecselés okozta gyengítés és feszültséghalmozódás, továbbá a hegesztés során keletkező helyi feszültségkoncentráció.
Kifáradási határa nagy, általában hidegen készíthető, jelentős a súlymegtakarítás, a legkülönfélébb anyagok köthetők egymáshoz általa. Jó a villamos szigetelése, a vegyi hatásoknak ellenáll, jól festhető, galvanizálható, eloxálható, esztétikus, varratmentes kötést ad. Az illesztett felületek közül kifolyt ragasztóanyag letörölhető. Zajcsökkentő és lengéscsillapító hatású.
Különböző kötésformák feszültségeloszlása a) ragasztás, b) szegecselés, c) hegesztés
A ragasztás hátrányos tulajdonságai, hogy némely ragasztóanyagnak kötéskor nagy a nyomás- (2 MPa) és hőmérséklet-igénye (140–195 °C). Kicsi a fajlagos terhelhetősége, ezért viszonylag nagy átfedő felületekre van szükség. Hőhatásra érzékeny, így a nagyobb hőmérséklet csökkentheti a kötésszilárdságot. A kötésszilárdság az időjárási viszonyoktól is függ. Öregedésre hajlamos, jó kötéstulajdonságok csak a technológia pontos betartása esetén várhatók.
Bűvös Kovácsok I./2 Héphaisztosz a kovácsok kovácsa
Héphaisztosz a kovácsmesterség és a tűz istene a görög mitológiában, védelmezője minden mesterembernek, főként a fémműveseknek. Zeusz és Héra fia. Sántán született, mert a lábujjai visszafelé álltak így a járást ez meggátolta. Ezért anyja utálkozva lehajította az égből. Egy teljes napig zuhant, míg Limnosz közelében a tengerbe esett. Nimfák mentették meg az életét. Thetisz és Eurünomé vették pártfogásukba és az ő vízalatti barlangjukban tanulta a kovácstudományát. Minden fémmunka terén jártas lett mesterének Kédalion-nak köszönhetően.
Kovácsműhelyét az olümposzi vulkán gyomrában rendezte be. Furfanggal és kovácstudományának köszönhetően került vissza az Olümposzra. Bosszút forralt Héra ellen, és kovácsolt neki egy gyönyörű trónt, ami azonban fogva ejtette azt, aki beleült. Az istenek királynője megörült a becses ajándéknak, és amint ráült a trónra, kezei és lábai erős és eltéphetetlen bilincsek szorításába kerültek. Az istenek hiába próbálták kiszabadítani, még nekik sem sikerült. Az első az mestermunkája ez a trón volt. Senki sem tudta kioldani Hérát, az istenek kénytelenek voltak Héphaistoszt az Olümposzra invitálni. Dionüszosz ment érte, és ő szamárháton vonult fel.
A rútsága és testi hibája ellenére a legszebb istennőt, Aphroditét adták hozzá feleségül. Tudta, hogy felesége a daliás hadistennel, Arészszal csalja, ezért finom aranyhálót szőtt ágyuk fölé. Foglyul ejtette a szerelmeskedőket. A felháborodott Héphaistosz az isteneket hívta az tanúnak, ám az istenek ahelyett, hogy elítélték volna a házasságtörőket, kinevették a felszavazott férjet. Ez után inkább sértődötten visszavonult a műhelyébe és ott dolgozott, a munkájának élt.
A műhelyébena küklópszok segédkeztek neki. Olyan műremekek készültek, mint Akhilleusz pajzsa és fegyverzete, a gyönyörű Pandora és annak szelencéje, Hermes szárnyas sisakja és szandálja, the Aegis mellvértje, Aphrodite híres öve, Agamemnon jogara, Heraklész bronz csengettyűje, Helios fogata, Eros íja és nyilai, Prometheus láncai. Sőt önműködő fújtatókat és robotokat meg maguktól guruló székeket is készített.
Ő az innováció mitológiai atyja. A vulkánok istenét is tisztelték benne. A rómaiak Vulcanusnak nevezték, s hitük szerint nem az Olümposz, hanem az Etna vulkán krátere mélyén volt. Műhelye, annak visszfénye és tüze tört ki időnként a hegy ormán; ezért hívják a tűzhányó hegyeket vulkánnak. Szimbólumai az üllő és a kalapács. Ábrázolásokon gyakran látható kezében kalapáccsal az üllője felé görnyedve. Szakálla volt és gyakran pálcával könnyítette a sérült járását. Athénban nagy tisztelet övezte. Temploma a Theseum még ma is áll az Akropolisz lábánál.
Sok vázakép, dombormű maradt fenn az istenségről (ezeken többnyire komikus beállításban látjuk), de szobor alig. Az újkori képek (Tintoretto, Velázquez, Rubens, Van Dyck, Tiepolo, Le Nain) leginkább kovácsműhelyében, küklópszoktól körülvéve, fegyverkészítés közben ábrázolják erőteljes alakját; kontrasztként olykor melléje állították szép felesége alakját.
Peter Paul Rubens (1577–1640), Jupiter villámait kovácsoló Vulcanus, 1636-1638.
Metál termékek és fémszerkezetek, amelyek körülvesznek minket. V./1
Szeretnénk, ha megismernék azokat a speciális termékeket, speciális kifejezéseket amelyek meghatározott alapanyagokat, technológiai eljárásokat, amelyek cégünk tevékenységével van kapcsolatba. Milyen egy indirekt megvilágítású világító tábla, hogyan készül a műkovácsoltvaskapu, milyen áthidalási távolságokkal kell tervezni egy csarnokot. Portfóliónk, tevékenységünk részletes bemutatása fontos része marketing politikánknak, hiszen ha ügyfeleink pontosabban ismerik termékeinket, technológiai lehetőségeinket, akkor a közös munka eredményeképpen magasabb minőség, nagyobb ügyfélelégedettség és pontosabb fejlesztési irányok mentén dolgozhatunk. Tehát eláruljuk önöknek mi a dibond lemez, mi a szinterezés, és milyen egy kényelmes szabványos lépcső. Figyeljék cikksorozatunkat a témában!
A világ fémcsodái IV. /1
Ma is megakad a szemünk, a Nyugati pályaudvar, vagy a Nagycsarnok acéltartószerkezetén, amelyeknek terveit az Eiffel stúdió mérnökei vetették papírra. Ámulunk a kábelhídjaink kecsességén, és ma is megdobogtatja szívünket egy pöfögő gőzmozdony. Elrémítő egy lövedék speciális fémmagja, egy tank vagy csatahajó fegyverzete, páncélja. Elszédülünk az acélszerkezetű felhőkarcolók magasságán és az ember alkotta repülő fémszerkezetek teljesítményén. Ki volt Ganz Ábrahám, Gábor Áron, Fadrusz János, a Kolozsvári és a Fazola testvérek? Cikksorozatunkban kiválasztunk egy-egy fémalkotást és bemutatjuk Önöknek.
Kolozsvár, Sárkányölő Szent Gyögy, Kolozsvári Testvérek munkája, Európa első teljes alakos bronz lovasszobra (1373), az eredeti Prágai Hradzsinban,