Világ fémcsodái IV./2, Hullámvasutak 1.
Igazi mérnöki remekművek a hullámvasutak. A Városligeti hullámvasút fából készült és műemlék, de ma is megdobogtatja az ember szívét. Azonban az igazi nagy adrenalin bombák a fém és acélkompozit csodák, amelyek már az űrtechnológia korszaknak megfelelően az elme és a fizikai tűrőképesség határmezsgyéjére készülnek.
Twisted Colossus Six Flags Magic/ Los Angeles, foto:www.oceamember.com
Los Angelesben található az egyik legszebb fa-fém szerkezetű hullámvasút, a Twisted Colossus Six Flags Magic. Nemcsak mérnökszerkezetileg, esztétikailag, hanem pszichésen is óriási élményt nyújt. Legmagasabb pontja 39 méteres. Legnagyobb sebesség 92 km/h. Egyedülálló, hogy eredetileg iker hullámvasútnak épült, azaz egymás mellett versenyezve két szerelvény fut. Ez az egyik leghosszabb menetidejű hullámvasút a világon (kb 4 perc, 1521 m). 2015 májusától működik.
Egy kis ízelítő. Ezt a szerkezetet nézzék:
https://www.youtube.com/watch?v=OEeX7aFvcLY
Forrás: 5+1 hullámvasút, ami odavág!
Fémipari eljárások technológiák III. /2. Fémkötések
Fémkötések: Két külön legyártott alkatrész összekapcsolását kötésnek nevezzük. A kötéseknek két nagy csoportját különböztethetjük meg, az alapján, hogy a kapcsolat megszüntethető-e az alkotóelemek között. Ha a kapcsolat roncsolásmentesen megszüntethető a két elem között, akkor a kötést roncsolásmentesen oldható, röviden oldható kötésnek nevezzük. Ha a kapcsolat az alkatrészek között csak a kötőelem roncsolásával szüntethető meg, akkor nem oldható kötés.
A gépészet megkülönböztet oldható és nem oldható kötéseket. Az oldható kötéseket egyszerűen, az alkatrészek, a kötőelem sérülése nélkül lehet bontani és újra szerelni. Ide tartoznak a csavarkötések, szegek, csapszegek, tengely-agy szerkezetek retesz-, ék-, szorító-, valamint rögzítőelemes kötései.
A kötés megszüntetéséhez, az oldható kötések esetén is, valamilyen segédeszköz, szerszám szükséges. Oldható kötés például a csavarkötés, mely csavarkulccsal, csavarhúzóval szüntethető meg. Nem oldható kötés jellegzetes példája a szegecselés, forrasztás, hegesztés.
A gépészeti szerkezet helyes és megbízható működését döntően befolyásolják az egyes szerkezeti elemeinek kötései. Kiválasztásuknál és kialakításuknál elsősorban a szerkezet funkciója (feladata) a meghatározó. Ezenkívül figyelembe kell venni a kötésekkel szemben támasztott követelményeket: a kötés szilárdságát, nyúlását, tömítését, mozgathatóságát, szerelhetőségét, lazulás elleni biztonságát, valamint a kivitelezhetőséget, gazdaságosságot, dizájnt stb.
A nem oldható kötéseket csak az alkatrészek vagy kötőelem roncsolásával lehet szétbontani. Ezek közé tartoznak a ragasztott, a forrasztott, a hegesztett és a szegecskötések. Közbenső csoportot alkotnak a szilárd illesztésű kötések, ezek bontása és újraszerelése az összeszerelt alkatrészek túlfedésének mértékétől, illetve az össze- és szétszerelési technológiától függ.
Más szempont szerinti csoportosítás: az anyaggal, alakkal és erővel záró kötések. Anyaggal záró (anyagzáró) kötésnél az alkatrészek között egy más anyag létesíti a kötést. Az anyagzáró kötések a nem oldható kötések csoportjába tartoznak. Ilyenek a ragasztott, forrasztott, hegesztett kötések. Az alakkal záró (alakzáró) kötés kötőelemmel vagy a kötésben részt vevő alkatrészek kialakításával jön létre. Általában oldható kötések, bonthatók és újra összeszerelhetők (pl. szegek, csapszegek, rögzítőelemek vagy a tengelykötéseknél a reteszkötés, bordás tengelykötés).
Erővel záró kötéseknél a kötés megvalósításához erőt kell kifejteni, az erő, illetve nyomatékátvitel súrlódásos kapcsolattal jön létre. E kötések leggyakrabban oldható kötések, mint a csavarkötés, a túlfedéses kötések, kúpos, illetve kúpos-gyűrűs kötések. A szerkezeti elemek kötéseinek tervezésénél gyakran több változat is adott, ezek közül a legegyszerűbben megvalósíthatót, általában a leggazdaságosabbat kell választanunk.
Bűvös Kovácsok I./4 Hadak Ura, Isten Kardja
A Hadak Ura, vagy röviden Hadúr a régi magyar vallásban a tűz istene volt, később a háború istene lett. A magyar mitológiában Arany Atyácska és Arany Anyácska, a két főisten harmadikként született fia volt. Két bátyja a Napkirály és Szélkirály. A mennyben, a Világfa tetejének első szintjén volt Arany Atyácska vára, alatta a Napkirály Arany Erdeje, alatta a Szélkirály Ezüst Erdeje, és Hadúr Réz Erdeje volt a harmadik.
Itt élt Ő az istenek kovácsaként. Nagy férfi volt hosszú hajjal és tiszta réz páncéllal és fegyverekkel, mert a réz volt az ő szent féme. Ő készítette a legendás kardot, Isten kardját, amely Attilához a hunok fejedelméhez került. és ezáltal lett Isten Ostora. A magyar táltosok Hadúrnak áldozták a fehér csődört csata előtt.
Vágtázó Halottkémek, Veled haraptat csillagot lemezborító, 2012.
https://youtu.be/R6uDNjH1e0I?list=PLJ8NrwLsBtlOWh7SkX-dDCVUDCZQKLiMo
A római Priszkosz következőképpen számol be a kard megtalálásáról:
„Midőn egyszer egy pásztor — úgymond — a nyáj egyik üszőjét sántítani látta és a nagy seb okát kitalálni nem tudta, aggódva a vér nyomán ment és végre egy kardra bukkant, a melybe az üsző füvet legelve vigyázatlanul belelépett és kiásván azonnal Attilához vitte. Ez megörült az ajándéknak s a mily merész észjárása volt, úgy vélekedett, hogy az egész világ fejedelméül van rendelve s a harczok hatalma a hadisten kardjával neki adatott."
A magyar legendák egyszerűen az Isten kardjaként hivatkoznak rá. Priszkosz leírása azért is nevezetes, mert bemutatja, hogy Attila harci eszközként és az isteni kegy jeleként is használta a kardot, mely hozzájárulhatott ahhoz, hogy kiérdemelte az „Isten ostora” jelzőt. A 11. században, ötszáz évvel Attila halála után egy feltételezhetően hozzá kapcsolható kard került felszínre, Hersfeldi Lambert kora középkori krónikás annak származását az akkor alapított Árpád-házhoz kötötte.
Kaiserliche Schatzkammer Wien, Attila kardja, legendák szerint Attilától örökölték az Árpádházi királyaink.
Hasonlóan dolgozta fel a mondát Arany János: Buda Halála, (AZ ISTEN KARDJA) balladájában.
"Attila már az új hazában volt, mikor egyszer különöset álmodott. Azt álmodta, hogy meghasadt az ég, leszállt belőle egy ősz öregember, s egy kardot kötött a király oldalára. De nagyon különös kard volt az. Arany a markolata, s az volt a legkülönösebb, hogy amint a kardot kezébe vette, egyszerre maga előtt látta az egész világot, rengeteg erdőket, végtelen tengereket, fényes városokat, rettentő hadseregeket. S ahogy megsuhogtatta a kardot a világ négy tája felé, hát az erdők meghajoltak, a tengerek meghasadtak, a városok lánggal égtek, a hadseregek földre hulltak.
- No, ez különös álom volt. Ugyan mit jelenthet? - tűnődött a király, s magához parancsolta tanácsadó papjait, a táltosokat, hogy fejtsék meg álmát.- Nem nehéz ezt megfejteni, nagyúr - mondja a legöregebb táltos. - Azt jelenti ez, hogy Isten a maga kardjának mását adja neked, s te azzal hatalmad alá hajtod az egész világot.
Abban a szempillantásban suhog az ajtófüggöny, s az őrt álló vitézek egy pásztorfiút vezetnek a király elébe. Különös kard volt a fiú kezében, aranymarkolatú. Odanyújtotta a királynak. - Hol vetted ezt, te fiú? - kérdi ámulva Attila. Leborul a pásztorgyerek a földre, szava akadozik. - Ahogy ma hajnalban nyájamat terelgettem, uram királyom, észreveszem, hogy sántít a fehér üsző, és véres nyomot hagy a lába. Körülnézek, mi szúrhatta meg ezen a selyemfüvön? Hát ennek a kardnak a hegye állt ki a földből. Odamegyek, ki akarom húzni, láng csap ki belőle. Ijedtemben elszaladtam, és csak messziről néztem, hogy lobog lánggal a kard. Egyszerre aztán ellobbant a láng, s mire odaértem, már kint volt a földből az egész kard, ott feküdt a füvön. Fölemeltem, és elhoztam neked, nagyúr, mert téged illet!
- Ez az Isten kardja! - kiáltották a táltosok. Attila pedig felnézett az égre, suhintott a karddal keletre, nyugatra, észak felé, délnek, és ezt mondta hozzá:
Csillag esik, föld reng: jött éve csudáknak!
Ihol én, ihol én, pőrölyje világnak!
Sarkam alá én a nemzeteket hajtom:
Nincs a kerek földnek ura, kívül rajtam!
Attila a hunok fejedelme időszámításunk szerint 410 körül született Bendegúz fiaként. Attila kora egyik leghatalmasabb nomád birodalmát uralta 434-től, befolyása Közép-Európától a Kaszpi-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedt. Bár a birodalma halála után szétesett, mégis Európa történelmének legendás alakjává vált. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az „Isten ostora” névvel illették. Történetírók viszont művelt és nemes uralkodóként tartják számon, ezt támasztja alá az egyetlen korabeli beszámoló szerzője, Priszkosz rétor is. Három viking sagában és a Nibelung-énekben is fontos szerepet játszik.
Nevének etimológiai eredete utal a magyar ősi hitvilágra. Az atta+ila (atya+kicsinyítő képző) összetételének tartják általában, jelentése a gót nyelvben atyácska, tiszteletreméltó apa, uralkodó. Nagyon hasonló az ótörök eredet levezetése, amely szerint az „ata” (atya) és az „il” (föld) ótörök szóból származik – neve így „föld atyát” jelent., illetve Etil (ill. Itil, Idil, Adil) volt az ótörök neve a mai Volga folyónak; innen is származhat az Atil (Etel) név, amelynek későbbi, germán hatásra megtoldott alakja lehet az Atilla.
Bűvös Kovácsok I./3. Prometheus, aki ellopta a tudást az istenektől és az embernek adta
Héphaisztosz tanítványa és az ő kovácsműhelyében tanult. Phrométheusz az a kovács aki a tüzet , azaz a tudást levitte a földre az égiektől. Bibliai áthallása is van a történetnek. A tudás fájáról az alma leszakítása, az emberekre szabaduló gondok, bajok, a női princípium, Éva (Pandora) hibáztatása, akinél sátán kísértése termékeny talajra hull, -nagyon sok közös elemet hordoz Prométheusz történetével.
Prométheusz Iapetosz és Themis fia, Atlasz, Menoitios és Epimétheus testvére. Ő volt a legravaszabb a testvérei közül, és nem tisztelte az isteneket. Prométheuszt és Epimetheust bízta meg Zeusz azzal, hogy teremtsenek lényeket, melyek benépesítik a földet. Epimétheus teremtette az állatokat, Prométheusz pedig az istenek képmására az embert. Olyan sokáig foglalkozott vele, hogy mire elkészült. Epimétheus az összes előnyös tulajdonságot elhasználta az állatok teremtésénél. Prometheusnak megesett a szíve esendő teremtményein, és úgy döntött, nekik adja a tüzet, ami addig csak az istenek tulajdona volt, hogy az ember az állatok fölé emelkedhessen. Prométheusz az Olümposzon Héphaisztosztól a mesterségbeli tudás ismeretét és tüzet lopott a kovácsműhelyéből, s a tüzet egy üres édeskömény szárban sikerült levinnie a földre az embereknek.
Laconiai Kylix Prometheus-szal and Atlas,-szal Cerveteri, 560-550 B.C., Gregorian Etruscan , Vatikáni Múzeum
Zeusz erre megharagudott, büntetésül elvette a tüzet az emberektől, hogy sötétben legyenek és nyersen egyék a húst. Prometheusz ezért azt javasolta az embereknek, hogy mutassanak be áldozatot az isteneknek, és erre a célra megölt egy bikát. Mikor azonban az istenek megérezték a sülő hús illatát, Prometheus újra kicselezte őket. Két tálra tette az elkészült ételt, a húst elrejtette csontok és inak alá, hogy a hús majd az embereknek maradjon, ellenben a csontok nagy részét zsírral takarta el, és megkérte Zeuszt, válasszon közülük. Zeusz sejtette, hogy csel van a dologban, de mégis azt a tálat választotta, amelyiken a zsírral takart csontok voltak. Mikor rájött a csalásra, éktelen haragra gerjedt, és büntetést szánt nemcsak az embereknek, de a hazug Prométheusznak is.
Hogy bosszút álljon, Zeusz megbízta Hephaisztoszt, hogy hozza létre Pandórát, az első asszonyt, aki később az összes bajt rászabadította az emberiségre. Prometheus korábban már figyelmeztette lassú észjárású bátyját, Epimetheust, hogy ne fogadjon el semmiféle ajándékot Zeusztól, de őt annyira megbabonázta Pandóra szépsége, hogy feleségül vette.
Pandóra az istenektől egy tárolódobozt kapott, amibe előzőleg mindenféle bajt, betegséget, gonosz szellemet bezártak, és azt mondták neki, nem szabad kinyitnia a dobozt. Ő azonban nem tudta legyőzni kíváncsiságát, így mindenféle baj rázúdult az emberiségre. Mire sikerült becsuknia, már csak a Remény maradt a dobozban. Így büntette meg Zeusz az emberiséget, akik addig ezeket a bajokat hírből sem ismerték.
Magát Prométheuszt Zeusz azzal büntette, hogy a Kaukázus hegyén egy sziklához láncoltatta, ahol egy Ethon nevű óriási sas mindennap a máját marcangolta, ami másnap újra visszanőtt. Zeusz úgy tervezte, ez harmincezer évig fog tartani, de harminc évvel később Heraklész (Herkules), miközben tizenkét feladata közül a tizenegyediket végezte (almát szerzett a Heszperidák kertjéből) lelőtte a sast és kiszabadította Prometheust. Zeusz ezúttal nem bánta, hogy Prometheus megmenekült, mert a tett dicsőséget hozott Herkulesnek aki Zeusz fia volt. Prometheus visszatérhetett az Olümposzra.
Prométheus, Luca Giordano 1660, Szépművészeti Múzeum,
Prométheuszt a tűz elhozatala, a mesterségek ismeretének tanítása és az áldozatbemutatás gyakorlatának bevezetése miatt a civilizáció mitológiai atyjának tekintik.
https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSslJbLHo5CZ8FDWOl8h5oldsrJ4kuPmevVDhTtzK7Xx0sRCMGPxQ
források: https://www.szepmuveszeti.hu/app/uploads/2018/09/25480.jpg, data:image/jpeg;base64,
Fémipari technológiák III. /6 Fémkötések-Kötés forrasztással, hegesztéssel
Fémes felületek között nem oldható kötést valósíthatunk meg forrasztással és hegesztéssel is. Mindkét kötés kialakításában a hőkezelés játszik szerepet. A lényeges különbség közöttük, hogy a hegesztéshez csak a két fémet használjuk, míg a forrasztáshoz egy segédanyagot is. A forrasztás lehet lágyforrasztás vagy keményforrasztás. A lágyforrasztást főként a híradásiparban, az elektronikában alkalmazzuk. A keményforrasztás a gépiparban is alkalmazható, szilárdsága megfelelő mechanikai erők átvitelére is.
A hegesztés lehet láng- vagy ívhegesztés, amely az anyag megömlesztésével létrehozott kötés. A lánghegesztést főleg csövek és „finomabb” kivitelű gépelemek összekötésére használják. Ívhegesztést alkalmazunk gépelemeknél is (acélszerkezetek, gépelemek, kerítések stb.).
források1, források2, források3,
Fémipari technológiák III. /5 Fémkötések-Kötés szegecsekkel
Kettő vagy több lemez alakú tárgy nem oldható módon való összekötésének egyik lehetséges módja a szegecsek használata. A szegecsek hengeres szárral és valamilyen alakú fejjel kialakított kötőelemek.
A fej alakja lehet félgömb, lencse, vagy süllyesztett. A szegecselés folyamata azzal kezdődik, hogy az összekötendő elemekbe átmenő furatot fúrunk. Ha süllyesztett fejű szegecset használunk, a fúrásnál a süllyesztés kialakítására is figyelmet kell szentelni. A furatok elkészültével a szegecset behelyezzük, majd megfelelő eszközzel a szegecs zárát zömítve létrehozzuk a zárófejet.
A szegecseléshez kézi szerszámként szegecs húzót, szegecs fejezőt használunk. A mai műszaki gyakorlatban leginkább az egyszerű szerszámmal rögzíthető popszegecseket használjuk.
Hideg szegecselés
Hideg szegecselésnél a záró fejet hidegen alakítjuk ki. Acélszegecset általában 8 mm átmérőig szegecselünk hidegen. A szegecslyukakat a szegecs átmérőjéhez képest 0,2 mm-rel nagyobbra kell készíteni. Süllyesztett fejű szegecseknél ügyelni kell, hogy a süllyesztés szöge és mélysége egyezzen meg a gyámfej alakjáéval.
Szegecselés előtt ellenőrizzük a szegecset, a felületeknek sérülés- és rozsdamenteseknek kell lenniük. A szegecselendő anyagot sorjátlanítjuk és az esetleges oxidáció elhárítása érdekében a felületeket végleges kikészítésnek vetjük alá.
A szegecset a furatba helyezés után szegecshúzóval meghúzzuk, előzömítjük, majd kialakítjuk a záró fejet. Ügyeljünk arra, hogy zömítéskor az ütések pontosan a szegecs hossztengelyének irányába essenek, hogy a gyám- és a záró fej egy tengelyben maradjon. A zömítést a kalapács talpával kevés, de erőteljes, pontosan elhelyezett ütésekkel végezzük. A kalapács fokával ne dolgozzunk, mert a szegecs anyagán repedések keletkezhetnek. A záró fej végső alakját szegecsfejezővel formázzuk meg.
Átlapolt kötés
Melegszegecselés
A 8 mm-nél nagyobb átmérőjű szegecseket melegen kell szegecselni, ellenkező esetben túlságosan nagy erőre lenne szükség, továbbá a nagymértékű alakváltozás miatt a szegecs anyaga rideggé válna. Munkahely közvetlen közelében a szegecset kovácstűzön vagy villamos szegecsmelegítővel világos vörös izzásig hevítjük. A szegecs akkor hevült fel jól, ha a záró fejrészen fehéren izzik. Túlhevítés esetén a szárvég tönkremegy és a szegecs nem használható fel. Ha viszont nem elég meleg, nehezen alakítható.
A szegecslyukba behúzva erőteljes ütésekkel alakítsuk ki a záró fejet, szegecsfejezővel adva meg végső alakját, gondoskodva a gyámfej biztos megtámasztásáról. A szegecselési műveletet olyan gyorsan végezzük el, hogy kialakítása után a záró fej még sötétpiros legyen. Melegszegecseléskor a szegecsben nagyobb lesz a húzóerő, ennek következtében a súrlódó erő is, mert a szegecs lehűlés közben összehúzódik. Tekintetbe kell viszont venni, hogy a lehűlés során átmérője is csökken s a lehűlt szegecsszár nem tölti ki teljesen a furatot.
Hevederes kötés
Gépi szegecselés
A szegecselést gazdaságosabban gépi erővel végezhetjük el, különösen akkor, ha nagy mennyiségben fordul elő (pl. hídelemek szegecselése során). A gépi szegecseléshez sűrített levegővel hajtott szegecselőgépet használunk, ahol az ütőhatást a sűrített levegő által ide-oda mozgatott dugattyú fejti ki. A gép percenként 2000 ütést tud adni. Lassan és zajtalanul lehet a záró fejet kialakítani szegecselő sajtóval, amely mechanikus, hidraulikus vagy elektromos működésű és fokozatos lassú nyomással dolgozik, ahogy a csatolt videón rögzítik a hídszerkezetet
https://youtu.be/tQH6HCnmUgw
Fémipari technológiák III. /4 Fémkötések-Kötés csavarokkal, anyákkal
Az oldható kötés megvalósításának tipikus példája a csavarozás. A csavarmeneteket kötőelemeken kívül alkalmazzák még mozgatóorsókon is. A kötéshez használt csavarok leggyakrabban metrikus menetek. A kötéspár két elemből áll, egy menetes orsóból és egy menetes anyából. A csavarokat szabvány szerint gyártják, a szabvány a csavarok átmérőjét és hosszát adja meg. A csavarok jelölése szintén szabványban előírt. Az M6x60 jelölés, 6 mm átmérőjű, metrikus menetet jelent, ahol a csavar hossza 60 mm.
Az egyes csavarok fejkialakítása is eltérő lehet ez alapján megkülönböztethetünk hatlapfejű, hengeres fejű, lencsefejű csavarokat. A kötés létesítéséhez és oldásához használt szerszámnak igazodnia kell a csavar fejéhez és méreteihez. A csavarkulcsok hosszméretének kialakítása is szabványos, akkora erőkart képez melynek használatával a kötés a kötőelem sérülése nélkül oldható. A műszaki élet különböző területen eltérő típusú csavarokat használnak, a gépiparban jellemzően M8 és M10 méretű hatlapfejű csavarokat, a műszeriparban csavarhúzóval oldható M3, M4 méretűeket, a fa- és építőiparban kereszthornyos önmetsző csavarokat.
Fémipari technológiák III. /3. Fémkötések-Ragasztott kötések
A ragasztás az egyik legkorszerűbb, alapvetően anyagzáró, a felületi érdesség miatt részben alakzáró, roncsolás nélkül nem oldható kötési eljárás. Itt elsősorban a fémragasztással foglalkozunk, de ez a kötési mód egyaránt alkalmas fémes és nem fémes anyagok, illetve műanyagok kötéseinek kialakítására is. A kötés szintetikus anyaggal, vegyi reakció révén jön létre, az alkatrészek és a ragasztóréteg között adhézió, a réteg belsejében kohézió útján.
A fémragasztás vékony, nagy szilárdságú acél- vagy könnyűfém lemez szerkezetek kötésére a legalkalmasabb. Széles körben alkalmazzák a villamos iparban mert a ragasztóréteg rossz elektromos vezető. Mindinkább tért hódít a finommechanikában, a repülőgépgyártásban, a hagyományos gépiparban is.
A ragasztott kötés számtalan előnyös tulajdonsággal rendelkezik. A terhelésátadás sokkal egyenletesebb. A szegecselt vagy hegesztett kötéssel szemben, elmarad a szegecselés okozta gyengítés és feszültséghalmozódás, továbbá a hegesztés során keletkező helyi feszültségkoncentráció.
Kifáradási határa nagy, általában hidegen készíthető, jelentős a súlymegtakarítás, a legkülönfélébb anyagok köthetők egymáshoz általa. Jó a villamos szigetelése, a vegyi hatásoknak ellenáll, jól festhető, galvanizálható, eloxálható, esztétikus, varratmentes kötést ad. Az illesztett felületek közül kifolyt ragasztóanyag letörölhető. Zajcsökkentő és lengéscsillapító hatású.
Különböző kötésformák feszültségeloszlása a) ragasztás, b) szegecselés, c) hegesztés
A ragasztás hátrányos tulajdonságai, hogy némely ragasztóanyagnak kötéskor nagy a nyomás- (2 MPa) és hőmérséklet-igénye (140–195 °C). Kicsi a fajlagos terhelhetősége, ezért viszonylag nagy átfedő felületekre van szükség. Hőhatásra érzékeny, így a nagyobb hőmérséklet csökkentheti a kötésszilárdságot. A kötésszilárdság az időjárási viszonyoktól is függ. Öregedésre hajlamos, jó kötéstulajdonságok csak a technológia pontos betartása esetén várhatók.
Fémszerkezetek V./2 Citylight, Digital Signage, Curtiz
A Budapesten felállítottak egy citylight reklámhordozót, sőt inkább egy digital signage táblát. Interaktív módon szinte kilép a táblából egy arrogáns alak és földbe döngölve téged, „elküld a búsba”...
CURTIZ - Street casting from Laboratory Group on Vimeo.
A mozgásérzékelős, beszélő plakátot a fővárosi 4-es/6-os villamos Nyugati téri megállójában helyezték el. A járműre várakozókat egy rendezői székén ülő alak reggel 6 és este 23 óra között szórakoztatja kiszólásaival. A bátrabbak a plakát előtti CASTING feliratra állva egy különleges szereplőválogatás élményét is átélhetik. Ez valójában egy interaktív citylight, digital signee. Betölti mindazt, amit egy jó reklám jelent. Felkelti ez érdeklődést és ráirányítja a figyelmet a reklám tárgyára. Az installációt a Laboratory Group reklámügynökség készítette.
Digital signage A reklámeszközök legújabb digitális manifesztációja a digital signage. A kifejezés talán legpontosabb megfelelője a „digitális tartalomszolgáltató rendszer. Szöveges és dinamikus (kép, film, hang) tartalmakat jelenít meg egy elektronikus képernyőn. Lényege, hogy a szöveges és képi információk a legmegfelelőbb időben és a legjobb helyen válnak láthatóvá. A digital signage valójában nem egy kézzel fogható tárgy, hanem egy hardver és egy szoftver együttese. Egy elektronikus képernyő mutatja az általunk választott tartalmat. Az állandóan változó mozgóképek, információk, hangeffektek marketing szempontból hasznosabbak, eredményesebbek, mivel sokkal figyelemfelkeltőbbek a hagyományos állóképnél, vagy az egyszerű, nyomtatott szövegnél. Használata intenzíven növekszik, mert egyszerű a kezelése, automatikusan indítható, hosszú élettartamú, nincs mozgó alkatrésze és költséghatékony.
Szerepelt már saját kiállítási installációnkban Digital Signage VR alkalmazással egybekötve, kivételes élményt nyújtva a vállalkozó kedvű ügyfeleknek.
No, de ki a kötekedő alak, aki beszól nekünk a plakátról? Kertész Mihály az ikonikus Casablanca (1942) film rendezője, alias Curtiz, akinek az életéről ezen a címen készült magyar film. Michael Curtiz, Kertész Mihály 1926-tól a hatvanas évekig közel 200 Hollywood-i filmet forgatott és egyik alapító filmmágusa a kaliforniai mozivilág fővárosnak. Casblanca 1943-ban a legjobb film, legjobb forgatókönyv és legjobb rendezés Oscart nyert. Curtiz 4 további oscárjelölést kapott filmjeivel és olyan sztárokat adott Hollywoodnak, mint Errol Flynn , Humphrey Bogart, Ingrid Bergman.
Kertész Mihály kötekedő alakját, mindenkin átgázoló önző figurát, aki Hollywood egyik legtermékenyebb legzseniálisabb filmalkotója is egyben, Topolánszky Tamás Yvan filmje eleveníti fel. A Magyar Média Mecenatúra-program által támogatott Curtiz – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot című film gyönyörű tisztelgés a Casablanca és alkotói előtt.
A film noir stílusban hozza a 40-es évek Amerikáját, Hollywood felemelkedését, a második világháború amerikai phszihózisát, légkörét. Egyben kikacsintás is napjaink korszakkal párhuzamos szinonimáira, pl szexuális hollywoodi ragadozók, szereposztó dívány, me-too mozgalom, bevándorlók, Trump falak, amerikai japánok lágerei, fasisztoid fasisztaellenes ellenségkereső amerikaiak, és fasizmus térhódítása elől menekülő demokrata németeket, keleteurópaiak, zsidók. Nem csak nekünk tetszik a film, hanem Curtiz a Montréal World Film Festivalon elnyerte a fődíjat.
Visszatérve az ikonikus Casablankára, a film mérföldkőnek számít hiszen nemcsak filmtörténeti, hanem világtörténelmi jelentősége is lett. A háborúellenes, Európában be-nem-avatkozó párti amerikai közvéleményt megfordította és szinte egyenes következményként Amerikát kétfrontos háborúba léptetve következett a bemutatót követő másfél év múlva a normandiai partraszállás.
Nem csak a plakáton fütyörésző Curtiznek cseng a fülébe a híres Casablanca dallam, hanem a világon milliók fütyülik 1942 óta. A Casablancában Sam (Dooley Wilson) adta elő az As Time Goes By című dalt. Magyarul Úgy múlik az idő címen szokták említeni.
Számos film, színdarab idézi a filmet és utal a híres jelenetekre Emir Custurica Macsakajajtól kezdve Woody Alan Játszd újra Sam-jéig. Szállóigéivé vált mondataival gyakran találkozunk:
- Fel a fejjel! / Here's looking at you, kid - Rick (Bogart) mondja Ilsanak (Ingrid Bergman)
- Louis, I think this is the beginning of a beautiful friendship. - Rick mondja Renault kapitánynak, egyben a film befejező mondata. Szintén elhangzik Emir Kusturica 1998-as, Macska-jaj című filmjében, utalásként a Casablancára.
- Játszd újra Sam / Play it, Sam. Play 'As time goes by - Ilsa mondja a bárzongoristának
- Round up the usual suspects - Renault kapitány a reptéren mondja, Strasser meggyilkolása után.
- Nekünk mindig megmarad Párizs. / We'll always have Paris - Rick mondja Ilsának a reptéren.
- A világ összes városának összes kocsmája közül miért pont ebbe kellett bejönnie? / Of all the gin joints in all the towns in the world, she walks into mine - Rick mondja Samnek
- Korrupt vagyok, de kapzsi nem. – Renault kapitány
- Maga a kormányához, vagy a hazájához hű? – Rick
- Na Rick, nem volt elég, hogy szentimentális, most már hazafi is. – Renault kapitány
- Renault kapitány: Miért pont Casablancába jött? Rick Blaine: Az egészségem... A gyógyvizek miatt jöttem. Renault kapitány: Gyógyvizek? A sivatagban vagyunk! Rick Blaine: Félretájékoztattak...
- Renault kapitány: Régen töröm a fejem, hogy miért nem tér maga vissza Amerikába. Meglépett valami pénzzel? Vagy megszöktette egy szenátor feleségét? Vagy megölt valakit? Csoda romantikus lenne. Rick Blaine: Eltalálta mind a hármat.
- Rick Blaine: A szívére célzok, kapitány! Renault kapitány: Az a legkevésbé sebezhető pontom.
- Csak a szokásos gyanusítottakat gyűjtsék be. / "Round Up The Usual Suspects." When Rick shoots Major Strasser to prevent him from stopping Victor and Ilsa's plane from taking off, Renault is the only witness. But when he doesn't turn Rick in, we can't help but cheer (every time) for him finally coming over to the good side.
- Yvonne: Where were you last night? Rick: That's so long ago, I don't remember. Yvonne: Will I see you tonight? Rick: I never make plans that far ahead.
- Major Strasser: Nemzetisége? / What is your nationality? Rick: Iszákos vagyok / I'm a drunkard. Captain Renault: Az teszi világpolgárrá / That makes Rick a citizen of the world.
Tehát menjenek az interaktív Digital signage plakáthoz kötekedni, szórakozni. Nézzék meg Topolánszky filmjét a moziban most, és az eredeti Kertész féle Casablanca filmet!
Bűvös Kovácsok I./2 Héphaisztosz a kovácsok kovácsa
Héphaisztosz a kovácsmesterség és a tűz istene a görög mitológiában, védelmezője minden mesterembernek, főként a fémműveseknek. Zeusz és Héra fia. Sántán született, mert a lábujjai visszafelé álltak így a járást ez meggátolta. Ezért anyja utálkozva lehajította az égből. Egy teljes napig zuhant, míg Limnosz közelében a tengerbe esett. Nimfák mentették meg az életét. Thetisz és Eurünomé vették pártfogásukba és az ő vízalatti barlangjukban tanulta a kovácstudományát. Minden fémmunka terén jártas lett mesterének Kédalion-nak köszönhetően.
Kovácsműhelyét az olümposzi vulkán gyomrában rendezte be. Furfanggal és kovácstudományának köszönhetően került vissza az Olümposzra. Bosszút forralt Héra ellen, és kovácsolt neki egy gyönyörű trónt, ami azonban fogva ejtette azt, aki beleült. Az istenek királynője megörült a becses ajándéknak, és amint ráült a trónra, kezei és lábai erős és eltéphetetlen bilincsek szorításába kerültek. Az istenek hiába próbálták kiszabadítani, még nekik sem sikerült. Az első az mestermunkája ez a trón volt. Senki sem tudta kioldani Hérát, az istenek kénytelenek voltak Héphaistoszt az Olümposzra invitálni. Dionüszosz ment érte, és ő szamárháton vonult fel.
A rútsága és testi hibája ellenére a legszebb istennőt, Aphroditét adták hozzá feleségül. Tudta, hogy felesége a daliás hadistennel, Arészszal csalja, ezért finom aranyhálót szőtt ágyuk fölé. Foglyul ejtette a szerelmeskedőket. A felháborodott Héphaistosz az isteneket hívta az tanúnak, ám az istenek ahelyett, hogy elítélték volna a házasságtörőket, kinevették a felszavazott férjet. Ez után inkább sértődötten visszavonult a műhelyébe és ott dolgozott, a munkájának élt.
A műhelyébena küklópszok segédkeztek neki. Olyan műremekek készültek, mint Akhilleusz pajzsa és fegyverzete, a gyönyörű Pandora és annak szelencéje, Hermes szárnyas sisakja és szandálja, the Aegis mellvértje, Aphrodite híres öve, Agamemnon jogara, Heraklész bronz csengettyűje, Helios fogata, Eros íja és nyilai, Prometheus láncai. Sőt önműködő fújtatókat és robotokat meg maguktól guruló székeket is készített.
Ő az innováció mitológiai atyja. A vulkánok istenét is tisztelték benne. A rómaiak Vulcanusnak nevezték, s hitük szerint nem az Olümposz, hanem az Etna vulkán krátere mélyén volt. Műhelye, annak visszfénye és tüze tört ki időnként a hegy ormán; ezért hívják a tűzhányó hegyeket vulkánnak. Szimbólumai az üllő és a kalapács. Ábrázolásokon gyakran látható kezében kalapáccsal az üllője felé görnyedve. Szakálla volt és gyakran pálcával könnyítette a sérült járását. Athénban nagy tisztelet övezte. Temploma a Theseum még ma is áll az Akropolisz lábánál.
Sok vázakép, dombormű maradt fenn az istenségről (ezeken többnyire komikus beállításban látjuk), de szobor alig. Az újkori képek (Tintoretto, Velázquez, Rubens, Van Dyck, Tiepolo, Le Nain) leginkább kovácsműhelyében, küklópszoktól körülvéve, fegyverkészítés közben ábrázolják erőteljes alakját; kontrasztként olykor melléje állították szép felesége alakját.
Peter Paul Rubens (1577–1640), Jupiter villámait kovácsoló Vulcanus, 1636-1638.